Bejelentés!

Emberek! Nem látom hogy komiznátok! Pedig mindig kérem, de eddig csak az 1. részre jött 1 komi. Ennek nem lesz jó vége! Várom hogy mondjatok róla véleményt, de ez nem történik meg. Hétvégén rakom ki a kövi részt... És ha arra se jön komi, akkor kénytelen leszek TÖRÖLNI az oldalt! Bocsi ez nekem se esik jól! Szóval kérlek komizzatok!

7. rész :3
Ma van a szülinapom és reménykedtem hogy senki nem jön rá. Reggel mikor fel keltem, meg néztem hogy hány óra. Jézusom!! 10 perc múlva kezdődik a suli.-gondoltam, bár nem értettem hogy miért nem mondtam ki hangosan.
-Jó reggelt Szépségem.-nyitott be Harry, egy tálca reggelivel a kezében. Ő is rá nézett az órára, és utánozva az arc kifejezésemet. - Nyugi! Írunk neked igazolást!- mondta, majd letette a tálcát az asztalra és befeküdt mögém. Hátúlról át karolt azokkal az izmos kezeivel. Mintha össze lettünk volna tapasztva, annyira hozzásimultunk egymáshoz.
-Szeretlek! -suttogta a fülembe.
-Bárcsak egész nap itt feküthetnénk együtt semmivel se törődve.- mondtam.
-Mi az hogy bárcsak? Itt feküdhetünk egész napon át. Semire se figylve. Igaz van pár programom, de ha ma együtt lehetnénk akkor az egészet le mondanám. Upsz! Nekem mára még van egy nagyon fontos dolgom. Ami azért a világ legfontosabb dolga.-mondta, majd kiment halkan becsukva maga után az ajtót. Valyon mi az a dolog ami fontosabb nálam?- gondoltam.- Ezek szerint mindig hazudott mikor azt mondta hogy én vagyok a világ legfontosabb dolga... Na mindegy! Van ennél jobb dolgom is. Inkább megyek és kávézok egyett, ha már itt hagyott Hazza! Ezzel lesiettem a konyhába, és nagy meglepetésemre senki nem volt ott. Vagy várjunk csak. Valaki a kanapén feküdt. Niall!
-Látom sikerült a kávéval le öntened magad. - mondtam, mert láttam hogy a szürke pólóján egy barna nagy folt ékeskedik.
-Ha már itt vagy ide hozod nekem a szobámból a piros pulcsimat?- Látta hogy bólintottam. - A fehér szekrény alján van.
Fel ballagtam lassúcskán a lépcsőn és kinyitottam Niall szobájának ajtaját. Mégsosem jártam bent, és meg is értettem hogy miért nem. Nagyon nagy volt a kupi. Próbáltam magamat át kűzdeni a szennyes ruhákon és a mosatlanokon. Miközben utat törtem, el estem a szőnyegben ami föl volt hajtva. Mikor vissza szeretem volna igazítani az eredeti helyzetébe, észre vettem alatta egy kis ajtót. Majd ha Niall is el megy itthonról, fel kutatom ezt a területet.-gondoltam magamban hősiesen.
Elő kotortam a szekrényből Niall piros pulcsiját, és le szaladtam vele hozzá.
-Köszi!-mondta. Egy biccentéssel válaszoltam neki. Mikor indultam volna a szobámba, hallottam hogy engem szólítanak a hátam mögött.
- Mit hozzak még le?- kérdeztem flegmán.
- Semmi, csak kérlek ülj le ide mellém. Beszélgetni szeretnék veled. -mondta komoly arcal.
Leültem mellé és figyelmesen hallgattam a mondandóját.
- Figyelj! Tiszteletben tartom hogy jársz Harry-vel, de ha őt szeretted mindig is, akkor velem miért játszottál? -kérdezte.
-Soha nem játszottam veled, és soha nem mondtam hogy mindig is őt szerettem. - mondtam, én is egyre komolyabban.
Niall levette a szürke felsőjét, és lassa felvette a pulcsit, úgy tünt hogy direkt engem kínzott. Mintha csak azt mondta volna a szemeivel: Tudom hogy szeretsz! Ne is prióbálj meg hazudni.
Lassan rám feküdt, és meg akart csókolni. Lassan próbáltam el húzni a fejem elölle, de ő még úgyan úgy közelített. Becsapódott a bejárati ajtó, majd felénk viharzott a házba belépő Harry. Meg fogta Niall pulcsiát, majd aton keresztül fel emelte. Persze én közben kiabáltam hogy ne! De nintha ott sem lettem volna. Niallt odacsapta a felhoz, mire Niall felnyögött.
-Hagyd abba!- kiáltottam oda neki. Végre ezt meghallotta. Ide sétált hozzám úgy mint egy terminátor. Mikor elém ért hevesen megcsókolt, mire a hajába túrtam. Ezt a jelenetet Niall végig kisérte a szemeivel. Niall lassacskán felállt és ki sétált a bejárati ajtón. Mikor végelett a csókunknak, már nem láttam Niallt.
-Ezt minek csináltad?- kérdeztem tőle.
-Mert te CSAK az enyém vagy. Nem másé.- mondta kiemelve a CSAK szócskát, bár továbbra is nyugott volt. Harry a beszéde alatt a szemembe nézett.
-Gyönyörű szemeid vannak!-mondta bár nem tudom hogy honnan tudta ezt megállapítani, hiszen eléggé sötét volt a szobába mert csak a Tv fénye világított. Őszintén Niall után futottam volna, de ha ezt cselekedtem volna, Harry biztos hogy azt hinné hogy nekem csak Niall van.
Hirtelen valaki ki jött a szobájából. Zayn az én megmentőm- gondoltam.- mert ha nem jött volna ki biztos hogy össze rogyok és sírni kezdek.
-Szia! -köszöntöttem.- te eddig aludtál?
-Nem!- röhögte el magát.- Itt van Perrie.
Mosolyogva szökkent le a lépcsőn, a konyháig. A konyhai pulton meglátott egy cetlit amit utána a kezébe vette, és oda hozta hozzánk elképedve.
A levél ezt az üzenetet tartalmazta:
Jó reggelt! Tudom hogy megbeszéltük hogy holnap lesz koncert, de a 60 000 helyből csak 30 000 telt be. Így nem lesz koncert. És ha ez még egyszer megismétlőik, akkor bocsi skacok de nem tudnák veletek tovább dolgozni. - Paul :)
- Ne! Ezt meg hogy? Remélem Paul csak viccel! Mert ha igen akkor elmondom neki hogy nem vicces.
Ilyenkor 14:00 volt. Harry fel hívta Pault, és kiderült hogy nem, nem viccelt. Nagyon kétségbe estünk, hogy mi lesz így a bandával. Mikor túl léptünk rajta, elkezdtünk gondolkozni hogy hova tudnánk ma menni, csak hogy ne itthon üldögéljünk.
-Mennyünk a közelbe lévő tóba fürödni!- mondtam.- Hisz közel is van, meg meleg is van.
A fiúk szó nélkül felrohantak a szobájukba, és 1 perc alatt már előttem álltak. Niall fel volt szerelkezve vízi pisztolyokkal, Zayn törülközővel a kezében, és Harry-nél egy nagy táska, amiben gondolom a fürdőruháik voltak.
- Felszaladok a bikinimért!- mondtam, és már rohantam a lépcső felé mikor Harry megfogta a kezem.
- Én már ki hoztam neked. - mondta, majd magához húzott és meg puszilta az ajkaimat.
Niall hirtelen megzavarta a pillanatot, és meglökte Harryt fél vállával.
-Na, gyerekek elég lesz! Indulhatunk akkor? - kérdezte majd közém és Harry közé állt, szorosan előttem.
Gyorsan bólintottunk egyet. Mivel a tó nagyon közel volt sétálva mentünk. Amíg sétáltunk a tó felé, Harry kezét fogtam szorosan hogy Niall ne hogy el tudjon tőle lökni. Mikor oda értünk 14:30 lehetett, de furcsa módon a nap pont akkor ment le. Harry intett nekünk hogy tegyük le a cuccokat. Harry megfogta a kezem és így ruhástól, bele rántott a vízbe. Persze mindenki követett minket. Egy folytában fröcsköltük egymást a vízzel. Egyszer Zayn szegény Liamet majdnem megfullasztotta, egyből oda rohantam hozzá és elkezdtem ütögetni a hátát hogy jöjjön ki a tüdejéből a víz.
-Nyugi Barbi! Jól vagyok! Viszont Zayn mindjárt nem lesz jól, így hát szerintem már most hozzátok ide az elsősegély dobozt! -mondta Liam, majd elkezdett terminátor lépésekkel haladni Zayn elé. Mikor rájöttünk hogy komolyan mondja, elkezdtünk futni felé. De mikor oda értünk Zayn a felzselézett és begöndörített haja a fejével együtt, a víz alatt voltak. Sokáig győzködtük Liamet hogy hagyja, de végül sikerült. 18:00-kór kijöttünk a vízből mert elkezdtünk fázni. Még szép hogy fáztunk hiszen 9° volt. Mikor elindultunk haza felé, Harry még közelebb tartott magához mint amikor jöttünk. Olyan.-gondoltam.- Olyan mintha valamitől vagy talán valakitől féltene.
Mikor haza értünk, ledobtam a szobám ajtaja elé a vizes cuccaimat és már rohantam is tusolni. Gyorsan kész lettem, felvettem egy pizsit és berohantam a szobámba aludni. Egy idő után rájöttem hogy nem birok aludni, és éhes is vagyok. Így hát le rohantam a konyhába, ahol megpillantottam a pult mögött álló Louist. Kezében egy kávés csésze volt.
- Hogy vagy képes este kávét inni? - kérdeztem tőle nevetve.
- És te hogy vagy képes, ilyen korán felkelni? Drágám hajnali 2 óra van.- mondta majd elröhögte magát, amitől majdnem kiesett a kezéből a csésze.
-Ebben az esetben én megyek aludni, hiszen holnap... Khm... Ma sulim van. És hát most nincs kedvem hiányozni. Meg tegnap is egész nap hívogatott Bea. - mondtam, majd fáradtan fellépkedtem a lépcsőn. Mikor fel értem vissza szóltam. - Jó reggelt!
-Neked is! - mondta Lou, azon kívül hogy kávét iszogatott, nagyon fáradt volt a hangja.

Kicsit hosszúra sikeredett. Lécci komizzatok!

6.rész :3

-Harry! Hol van Harry?- rohantam le reggel a fiúkhoz, kiabálva.
-Itt vagyok!-mondta ki ordítva, a konyhai pultnak neki támaszkodva.
Egyből odarohantam hozzá. Mikor odaértem egymás szemébe néztünk, és gyengéden megcsókolt. A fiúk ezt végignézték tátott szájjal.
-Ti? Ti most? Mi?- kérdezte Niall remegő hangján.
-Igen, mi most... - mondta és a szemembe nézett, láttam a szemébe ami ezt mondta: Járunk? kérdezte a szeme erre én kis fejbólintással válaszoltam.-Járunk!-mondta, majd felkapott és most már hevesen megcsókolt. Niall ezt nagyon döbbenten nézte végig. Miután Harry letett oda néztem e fiúk felé, de Niall már nem volt ott. Ők csak a becsapódott bejárati ajtó után néztek. Elnyomtam gyengéden magamtól Harry-t, és kirohantam az ajtót. Mikor kilépek meglátom Niall-t egy fekete pulcsiba és kapucnival a fején.
-Niall!-kiabálok, de mintha meg se hallotta volna.-Niall! Fordulj meg! Kérlek!- Hirtelen megfordult.
-Mi van?-mondta Niall. Mikor megláttam a szemét meglepődtem, sírt.
-Mi a bajod?-kérdeztem meglepően mogorván, bár inkább kedvesen szerettem volna.
-Hogy mi?-kuncogott.-Semmi különös, de csak azért akar veled lenni hogy engem kínozhasson.
-Mi? De hát...-mondtam volna tovább de a szavamba vágott Niall.
-Emlékszel a tegnap előtti estére?-mondta.-Azért ment fel hozzád mert fogadtunk hogy ki mer elmenni a világ legszebb lányához.
-És miért nem te jöttél?-kérdeztem bár tudtam mi lesz a válasza.
-Mert pont ettől féltem.-mondta, de én nem erre a válaszra számítottam.- Attól hogy szereted.
Én csodálkozottan csak hallgattam a mondandóját, és mikor befejezte... Kedvet kaptam ahhoz hogy megcsókoljam. De mi értelme lenne megcsókolni? Végül is már van barátom, vagyis Harry.-gondolkodtam-Most mit tegyek? Megcsaljam Harry-t vagy vigasztaljam meg Niall-t? Nem nem csalhatom meg Harry-t. Megint magát hibáztatná és megint szétvert fejével jönne haza.
-De Niall!-mondtam de hirtelen elcsuklott a hangom.-Szeretlek!.... De csak mint jó barátként.
Jó barátként? Tényleg ezt mondtam neki? Ezt még én sem hiszem el. De szerencsére Liam kimentett a síránkozós részből, mert kijött.
-Ááá! Szóval itt vagytok! Miért néztek egymásra mint ha még nem is láttátok volna egymást?-mondta, majd intett nekünk hogy menjünk be a házba.
Bekullogtunk az ajtón át. De mikor megláttam Harry-t hirtelen könny cseppek jöttek elő a szememből. Harry csak a szememet bámulta és mikor már az egész arcom televolt könnyel fogtam magam és felrohantam a szobámba. Hallottam amint valaki lassan fellépked a lépcsőn, és nyitja ki az ajtót. Niall volt.
-Megbántottalak? Nem akartam! Sajnálom- mondta, és oda ült mellém az ágyhoz.
-Nem, nem te bántottál meg! És nem is más! Én hülye vagyok!-mondtam és amint kimondtam az utolsó mondatot, Niall a kezébe temette az arcomat és lassan a szemembe nézett.
-Nem vagy hülye! Nem tudom hogy ez honnan jött, de ez nem igaz!-mondta. Egyre közelebb húzott magához, és mikor már meg akart csókolni, hirtelen Louis beront a szobámba.
-Bocsi nem akartam megzavarni ezt a romantikus pillanatot, de Harry bement a szobájába, és nem hallunk semmilyen hangokat. És be van zárva az ajtója.
Ki rohantam és pár másodperc múlva ott toporzékolok Harry szobája előtt, várva hogy kijön a szobából. De nem jött ki.
Harry! Kérlek nyisd ki az ajtót!- mondtam, most már sokkal nagyobb nyugalommal.
Hallottam hogy lépkednek az ajtó felé belűről. Lassan kinyílt az ajtó. Nagyon meglepődtem, mert másra számítottam. A szoba teljesen televolt rózsákkal és egy kis asztal volt a szoba közepén, rengeteg étellel a tetején. Persze Harry ki volt öltözve, és öltönyben egy kis lappal a kezében.
-Szia! Be óhajt jönni hölgyem?- kérdezte nagyon vicces francia akcentussal.
-Harry... Te most mit művelsz?- mondtam, és majdnem elkezdtem hangosan röhögni, de rájöttem hogy nem lenne ide illő.
Persze bementem, bár nem voltam az alkalomhoz illő ruházatba öltözve, fekete rövid nadrág fekete nejlon harisnyával, és egy fehér New Yorker-es pólóba. Kellemesen el ebédeltünk, és persze rengeteget röhögtünk.
Remélem hogy máskor is fog szervezni valamilyen romantikus együttlétet- gondoltam. Másfél óra alatt végeztünk is az evéssel. Megfogta a kezemet és az ágy felé húzott.
-Evvel még nem ért véget az ebéd- mondta, majd lehúzott az ágyra, és lekapcsolta a villanyt. Ilyenkor 3 óra felé járt az idő.
Mikor felébredtem csak azt éreztem hogy Harry szorosan hátulról karol át. A kezei hozzám tapadtak, de kikűzdöttem magamat és ninja üzemmódban lelopakodtam a lépcsőn. Mikor leértem láttam ahogy a Liam megesz egy chips-et a Titanic-ot nézve a TV előtt. Egyedül volt, és ezt nagyon furcsáltam.
-Szia!-mondtam neki válaszra számítva, de nem kaptam.
Így hát le ültem mellé és vele együtt néztem a Titanic-ot.
-Nincs kedved elmenni a többiekkel valamilyen tóhoz?- kérdezem, és már tudtam is melyik tó lesz az. Van itt mellettünk egy kicsi tó.
-De! Csak ne hajókázzunk!-mondta, én ezt hittem hogy viccel de láttam az arcán hogy teljesen komolyan mondja.
Hallottam amint Harry lejön a lépcsőn, trappolva és kócos hajával. Illedelmesen köszön Liam-nek.
Szia!-jött oda hozzám.-Tetszett az ebédi programunk?-mondta és lassan egy csókot bigyesztett a homlokomra.
-Igen, bár kicsit elfáradtam.-mondtam.
Bementem a konyha pult mögé és egy saláta kapszulát bevettem, csak az íze kedvéért. Miután a nyelőcsövem meg engedte hogy lenyeljem, felmentem a szobámba és újra elaludtam. Egyedül.

5. rész :3

Reggel 6 órakor felkeltem.Nagyon sokáig nézegettem a szekrényemet hogy mit vegyek fel, végül ezt a szettet állítottam össze.

Bementem a fürdőszobába, megfésülködtem és készülődtem. Mikor elkészültem lementem a konyhába. Furcsa módon nem volt ott senki, csak egy cetli feküdt az asztal közepén. Ezt írták rá ,,Jó reggelt Barbi! Nagyon sietnünk kellet Paul-hoz megbeszélést tartani, este 7 óra fele otthon leszünk! Jó tanulást, Puszi :* ."
Este 7?-gondoltam magamba.-Akkor valami programot sürgősen ki kell magamnak találni. Megcsináltam a szendvicsem és még tettem el +2 szendvicset. Elindultam a suli felé, de megint csak Bea állt ott.
-Szia! Megyünk délután vásárolni?-kérdeztem.
-Hello! Persze, a vásárlásra mindig van idő.- mondta kuncogva.- Előbb ment be Kevin az ajtón, kiabáltam utána, de meg se hallotta. Szerinted mi baja van? Pedig annyira tetszett neki ez a találkozósdi.
-Nem tudom. Menjünk, akkor nincs miért maradnunk.
Be léptünk az ajtón, egyből felsiettem a szekrényemhez kivenni a tesi felszerelésemet. Mikor oda értem a  szekrényemhez egy rózsát láttam oda tapasztva hozzá. Se név, se felirat. Nagyon furcsáltam, de senki se látott senkit. Ez a nap lassan telt el. Mikor vége lett a sulinak, Bea-val szaladtunk vásárolni ruhákat. Gyönyörű ruhákat láttunk. Például ezt:

Fel próbáltam. Jól is állt rajtam, de 29 fontba került.
-Majd talán jövőre. -mondtam.
Ezek után láttunk még szépeket, de nem ennyire. Vettem pár cicanacit, majd elindultunk haza felé, Bea-val szétváltunk. 6 óra volt mikor ránéztem az órámra. Mikor a ház elé értem, láttam hogy Perrie ül a lépcsőn.
-Szia! Te Perrie Edwards vagy?-kérdeztem meglepetten.
-Ó! Szia! Igen Perrie vagyok. De szólíts csak Per-nek. Gondolom te vagy Barbi.
-Igen! Hogy-hogy itt vagy. Még a fiúk nem értek haza?-kérdeztem, de nem voltam meglepve, hiszen a fiúk mondták hogy 7 felé érnek csak haza. -Na gyere menjünk be!-mondtam, majd intettem hogy bejöhet. Mikor beléptünk egy kis cetlit láttunk meg az asztalon. -Ma nem fogunk itthon aludni mert dolgunk akadt-olvastam fel. Egymásra néztünk Per-rel, és felkiáltottunk: Buli van! Wow! Ilyenkor 8 óra lehetett. Rájöttem hogy Per egy nagyon nagy Party arc, főleg mikor eltört egy virág vázát és utána csak a lábával söpörte össze. Megmutattam neki a ruha és cipő gyűjteményemet. Nagyon tetszett neki és persze egyből felpróbálta őket. Miután lenyugodtunk, elkezdtünk beszélgetni a Little Mix-ről meg a fiúkról. Aztán hirtelen szóba került egy téma.
-Van valamilyen szerelmi bánatod? Mert én agyon szeretek tanácsokat. Bár néha nekünk kéne a legtöbb tanács-mondta és boci szemekkel nézet rám.
-Hát... Van egy kicsi bánatom. Niall szerintem nagyon aranyos és érzelmes, de van mikor olyan szenvedélyes és tüzes emberre van szükségem mint Harry. Például Niall telepakolta a szobámat rózsákkal, Harry meg másnap este megcsókolt és oda súgta nekem hogy szeretlek. És most mit csináljak? mert teljesen tanácstalan vagyok-mondtam, és eddig még én sem gondoltam bele ebbe az egészbe de most így hogy mondom, eléggé kiváncsi vagyok rá hogy miért pont én? Miért engem szemeltek ki barátnőjüknek? Már mint szeretem őket meg minden, de még nem vagyok kész ilyen kapcsolatra. Inkább most csak bulizni szeretnék.
De most vettem észre hogy ameddig én ezen gondolkoztam Per egy folytában beszélt hozzám.
-Bocsi nem figyeltem mit mondtál?-mondtam magamat is meglepve hogy milyen gyengéden mondtam neki.
-Ahh! Csak azt mondtam hogy a szíved döntsön, ne pedig az agyad. Élj a pillanatnak! Egyszer élünk és szerintem egyszer adódik meg az életben az hogy Niall Horan és Harry Styles érted versenyzik. És minél hamarabb megmondod nekik annál hamarabb vége lehet ennek a rossz álomnak!-mondta.
Hirtelen megcsörrent Per telefonja. Elenor volt.
-Szia!-mondta Per majd kihangosította a telefont.
-Szia! Azért hívlak mert gondoltam át megyek hozzád beszélgetni.-mondta Elenor.
-Tőlem oké lenne, csak itt vagyok Barbinál. De ha akarod át jöhetsz, itt is tudunk beszélgetni és legalább jobban megismerjük egymást.-mondta Per, majd elmosolyodva felnézett rám.
-Oké! Akkor indulok.-mondta és lecsapta a telefont.
Rá néztem Per-re.
-Szerintem akkor pakoljunk össze, mert nem úgy kéne fogadni Elenort hogy egy eltört virág váza cserepei vannak a földön.-fejeztem be, majd elrohantam seprűért.
Negyed óra múlva halljuk hogy kopognak. Persze még nem voltunk kész a pakolással mert 10 percen át csak a Tv-t néztük. Mind a ketten odarohantunk az ajtóhoz, és nyugodtan kinyitottuk az ajtót. Elenor állt az ajtó előtt a iPhone-ra nézve. Twitter, gondoltam.
-Szia!-mondta Per.
-Szia!-utánoztam barátságosan.-Barbi vagyok! Gyönyörű vagy! Khmm... Akarom mondani szép vagy!
-Sziasztok! Bocsi hogy csak most értem ide csak letámadtak a rajongók. Köszönöm a bókot.- kicsit röhögcsélve mondta ki az utolsó mondatát.
Mikor intettünk neki hogy jöjjön be, elbűvölő fekete magassarkúja nagyot csapott a padlón. Eleinte buliztunk és ettünk meg hallgattuk hangosan a fiúknak a számait és Rihannát. Mikor Per elkezdte énekelni Rihannától a Stay-t mindenki leült a fotelba, és próbáltuk vele felvenni a hang versenyt. Persze nem sikerült. Vissza gondoltam az előző nyárba amikor Kevinnel sétáltunk a parkba, és elkezdtem énekelni. Nagyon szerette Kevin a hangom... De csak a hangomat szereti? Vagy talán engem is szeret? Gyorsan elhesegettem a gondolataimat, hogy újra a lányokra tudjak figyelni.
-Nincs kedvetek kimozdulni? Mert én kezdem megunni ezt a helyet.-mondta Per. Ezt a helyet megunni? Kérdeztem magamba. Majd elmosolyogtam és egy nagyot bólintottam.
Ki léptünk az ajtón és mikor zártam be az ajtót a lányok megböktek, és kérdően néztem rájuk. Egy férfi állt előttük hegekkel és ütési helyekkel az arcán. Kevin gondoltam. De mikor közelebb léptem megláttam Harryt.
-Úristen! Te meg hogy nézel ki? Ki tette ezt veled?- rohantam oda hozzá aggódóan.-Harry! Kérlek válaszolj.
-Senki!-üvöltötte, majd kikapta a kezemből a lakás kulcsot majd berohant a lakásba, fel a szobájába becsapva maga mögé az ajtót.
Mi lányok csak egymásra néztünk, és egy idő után rájöttem hogy nem itt kéne állnom, hanem Harryt kéne ápolnom és szeretgetnem. Gyorsan felfutottam Harry szobájához, de zárva volt.
-Harry! Harry kérlek engedj be! Mi történt? Ki csinálta ezt veled? Harry! Válszolj! Azt akarod hogy szenvedjek?-Kiabáltam majd le rogytam a földre és elkezdtem sírni. A lányok becsukták maguk mögött az ajtót, majd felsiettek a lépcsőn. Mikor oda értek hozzám, Harry pont akkor nyitotta ki az ajtót. Választanom kellet. A legjobb barátnőim, vagy egy bajba sodort Harry?
-Harry!-rohantam hozzá, majd becsuktuk maguk mögött az ajtót.-Mi történt veled? Válaszol már! Harry ez nem vicces!-ordítottam vele.
-Nyugodj meg nem nagy dolog-mondta.- Nem lényeges hogy ki tette. Emlékszel a tegnap estére?-kérdezte.
-Persze!-mondtam fel villanyozva.
-Mikor azt mondtam hogy szeretlek, azt komolyan gondoltam. Nagyon szeretlek! Barbi, megtisztelnél azzal hogy a barátnőm lennél?-kérdezte. Először azt hittem hogy viccel. De mikor láttam a szemében a komolyságot válaszoltam.
-Öm... -próbáltam húzni az időt.-Igen! Én is szeretlek. De akkor mond el hogy ki tette ezt veled?
-Senki. Én tettem ezt magammal. Kínozni szerettem volna magam, mert borzalmas dolgot tettem. Megcsókoltam az egyik stúdióban dolgozó lányt.-mondta teljesen kiborulva.
-Ezért? De most már minden rendben! Szeretlek! Szeretlek! Szeretlek! Érsd meg hogy szeretek!-magamhoz húztam és szenvedélyesen megcsókoltam.
-Egy pillanat. Haza küldöm a lányokat, mert a csajos buli véget ért- mondtam, és kisiettem az ajtón. Látom hogy a lányok a kanapén ülve beszélgetnek.
-Sziasztok! Bocsi lányok de végez ért a buli. Harry-vel sok mindent meg kell beszélnünk.-mondtam nekik.
-Semmi baj. Akkor mi ketten nálunk fojtatjuk a bulit.-mondta Per, majd kimentek a bejárati ajtón.
Vissza siettem Harry-hez a szobájába. Láttam hogy Harry az ágyán ül a saroknak dőlve. Oda másztam hozzá majd mellé ültem.
-Na jó. Hova mentetek egyáltalán? És a többiek miért nem kísértek téged haza?
-Hát... Eleinte vásárolni, de utána meguntuk. Nem tudom hogy ti lányok hogy tudtok egész nap egy üzletben kutatni a ruhák után. És a többieknek azt mondtam hogy kávézni megyek mert álmos vagyok, utána vissza. Ez olyan másfél órája mondtam nekik.-mondta Harry feszülten.
-Várj! De hát akkor este 11 óra volt. Ilyenkor már semmi sincs nyitva. Hogy tudtad velük ezt elhitetni?
-Láttam rajtuk hogy ők is fáradtak, és így könnyű valakit befojásolni.- mondta Harry szégyenkezve a tette miatt.

4.rész :3


Reggel 6.00-kór fel is keltem. Nézegettem a szekrényemet mit vegyek fel. Végül ezt választottam:

Mikor benyitottam a fürdőszobába láttam hogy Harry ott van, és fogat mos. Mikor csuktam volna be az ajtót, Harry megfogta és újra kinyitotta.
-Gyere be! -Mondta.
-Nem, inkább megvárom ameddig kimész.-Mondtam, majd becsuktam az ajtót.
Addig is megfésülködtem. Kontyba össze tettem a hajam. Bepakoltam a táskámba, és kicsit rendet raktam. Láttam hogy Harry már nincs bent, ezért bementem. Feltettem egy natúr sminket, majd lesiettem a konyhába. A fiúk már reggeliztek. Kinyitottam a hűtőt és kivettem a kaját. Megcsináltam a gabonapelyhemet, és leültem az asztalhoz. A fiúk virslit reggeliztek. Mindenkinek 4 volt a tányérján, de Niall-én 8.
-Köszönöm az esti éneklést! -Mondtam, majd ránéztem az órára. 7 óra volt.
-Muszáj volt gyakorolnunk!-mondta Liam- Hiszen ma lesz egy koncertünk
Kérdően néztem rá.Azon gondolkodtam hogy talán engem is elhívnak-e. De aztán rájöttem hogy ne is álmodozzak róla, így hát betettem a tányért a mosogató gépbe. Mikor kiléptem hallottam hogy Niall vissza szól.
-Nincs kedved eljönni?-végig nézett rajtam, és folytatta-Mikor lesz vége a sulidnak? Mert akkor elmegyünk érted.
-Benne vagyok!-mondtam izgulva- Hát 3 felé végzek. De nem muszáj értem jönni. Inkább haza jövök és akkor együtt indulhatunk...
-Nem!-mondta Harry közbe szólva- Megszeretném nézni az iskoládat. És amúgy se fognak felismerni.
-Hát jó! Mikor kezdődik a koncert?
-5-kór- mondta kuncogva Niall- fél 4-kór ott vagyunk érted.
-Oké! De most már sietnem kell!-Ezzel becsuktam az ajtót.
Fél 7 volt. Még volt egy órám odaérni, ezért elsétáltam az újságoshoz. Megvettem a pletykalapot, majd elindultam a suli felé. A suli elött megpillantottam Bea-t. Pont SMS-t írt.
-Szia!- mondtam felvillanyozva-Kinek írsz?
-Ó! Szia. Pont neked akartam.-mondta mosolyogva.
-Kevin?-kérdeztem Bea-ra nézve.
-Mindjárt jön.
Pár perc alatt elmeséltem neki a történteket. Mikor hirtelen észre vettem Kevint, miközben belép a sulijába. Gyorsan megfordítottam Bea-t hogy lássa.
-Az ott Kevin? Olyan mintha direkt nem jött volna ide. Na akkor mi is menjünk be.-mondtam szomorúan.
Bea ledermedten nézet, mintha szellemet látott volna. Be is mentünk. Gyorsan eltelt a nap és közben egy fojtában azon gondolkoztam hogy, hogyan lesz ez az egész fellépéses ügy.
Fél 4 van. A fiúk autója befordult a sarkon és nagy sebességel jött a suli felé. Mikor ideért, hirtelen befékezett. Belűről kinyitották az Opel Kadett-et.
-Pattanj be!-mondta Niall majd arrébb húzódott.
Mikor benéztem láttam hogy mindenki ott van így hát bepattantam.
-Paul nem lesz rátok pipa mikor megtudja hogy engem is elhoztatok? Mert nem akarok nektek rosszat!-mondtam kicsit félve.
-De hogy is! Amúgy hol szeretnél ülni?-Kérdezte Harry.
-Hát nekem mindegy. Itt nem én vagyok a lényeg!
-Hát akkor az 1.sorba fogsz ülni! A legjobbnak a legjobbat!-mondta Niall, majd elpirult.
Az út gyorsan eltelt, s közben sokat beszélgettünk arról hogy milyen a világ egyik leghíresebb fiúbandájában lenni. fél óra múlva meg is érkeztünk. Paul úgy fogadott minket hogy ordibált egy lámpa beálítóval, mert a lámpák nem színesek lesznek hanem sima fehérek.
-Végre hogy itt vagytok!-mondta-Miért hoztátok el?
-Barbira gondolsz? Ő a kabalánk-Mondta Niall.
-Oké... Mindegy. Akkor itt vannak a stylist-ok. Titeket várnak, szóval futás!- Mutatott a stylist-ok felé.
Niall nyomott egy puszit a homlokomra majd oda futott.
-És te hol fogsz tartoszkodni a koncert alatt?-kérdi Paul.
-Az első sor legjobb helyén!-Kiált vissza Niall.
-De hát az le...-nem bírta fojtatni Paul, mert eszébe jutott hogy Barbit szeretik a srácok, és ha bármi rosszat szól neki, "lefejezik".
3 órás volt a koncert. Barbi nagyon élvezte hogy Niall egyfojtában őt nézte. Mikor vége lett, Paul intett neki hogy menjen vissza a színpad mögé. Összepakoltunk, és a srácok még a VIP rajongóknak osztottak pár aláírást, és indultunk haza. Az út közben Paul csak arról beszélt hogy még min lehetne javítani. Mikor hazaértünk, megettünk egy szenvicset, és felrohantam a szobámba lefeküdni. 4 órája alszok és hallom hogy kinyitják az ajtót. Kinyitom a szemem és Harry-t pillantottam meg.
-Mit keresel itt?-kérdezem kábultan.-Hiszen hajnali 2 van!
Harry nem szólt semmit csak közelebb jött, legugolt és megcsókolt. Majd a fülembe suttogta hogy "Szeretlek".


Remélem tetszett ez a rész!

3.rész  :3



Egy Directioner álom szoba. Tele volt fotókkal a fiúkról. Lefeküdtem aludni. Miután felkeltem, lementem a lépcsőn nappaliba. A fiúk csak a tv-t bámulták a kanapén ülve. Bementem a konyhába gondoltam csinálok magamnak egy szendvicset. De akkor eszembe jutott hogy Niall is biztos éhes. Így hát neki is csináltam. Oda ültem a fiúk mellé és Niall kezébe nyomtam a szendvicset.
-Gondoltam csinálok neked is!- mondtam és a tv felé fordultam.
-Köszönöm!- mondta Niall.
Niall Liam fülébe valami ilyet suttogott: Marad! Erre Liam felém nézett, és bólintott.
-Nem lenne kedvetek kimenni a városba egy kicsit.Például kávézhatnánk...-Mondta Harry, de Niall közbe vágott.
-Én forró csoki iszok!-mondta, majd mindenki felnevetett.
-Oké! Na akkor mehetünk?-Kérdezte újból Harry.
Mindenki bólintott. Felálltunk, felvettük a kabátot és a cipőt és el is indultunk.
-Nem kéne nektek kapucni vagy ilyesmi hogy ne vegyenek észre?-Kérdeztem kicsit értetlenkedve.
-Ki mondta hogy sétálva megyünk?-kérdezte tőlem Louis.
-Ó! Szóval kocsival. Értem. És hova megyünk?-Kérdeztem, a lábamra nézve.
-Titok! Ne félj! Jó hely.-mondta Niall.
Megfogta a kezem, és elhúzott a kocsiig. Beültem az ajtó mellé, a fiúk követtek. Az út kínos csöndben telt el.
Mikor megállt a kocsi, kinéztem az ablakin és megláttam egy kis kávézót. Azt gondoltam hogy valami puccos helyre megyünk. Bár én inkább a hétköznapi kávézókat szeretem.Beléptünk az ajtón. Nekem olyan western kávézónak tünt. A pincérnők ilyen ruhába szaladgáltak össze vissza:

A fiúk mentek elöl én meg csak követtem őket. Hirtelen megálltak és leültek egy asztalhoz. Niall mellé ültem, szorosan. Oda jött hozzánk a pincérnő, és Harry egy nagyot füttyentett.
-Mit hozhatok?-kérdezte a pincérnő.
-4 Tejszínhabos hosszú kávét.-mondta Zayn.
-És még valamit?-kérdi a pincérnő.
-Igen én egy forró csokit. És te mit kérsz?-Mondta Niall és rám nézett.
-Én is forró csokit-mondtam.
-Akkor 4 tejszínhabos hosszú kávét, és 2 forró csokit.-Ismételte el a pincérnő.
Bolintottunk majd elment.
-Hol születtél Barbara?-Kérdezte Louis.
-Budapeseten. Ja, és nyugotan szólítsatok Barbinak-mondtam.
-Oké. Amúgy miért jöttél el Budapestről, ide Londonba??-Kérdezte Louis.
-Itt tanulok.-Mondtam semleges arcot vágva.
-Ó! És mit tanulsz? Várj had találjam ki!-mondta Louis- titkárnő vagy talán modell?
-Igen!-mondtam meglepetten.
-Mi igen?-Kérdi Louis izgatottan.
Modell! Modellnek tanulok. Bár nem muszáj tovább tanulnom mert van egy csomó siker fotóm, de még jobb akarok lenni! Beatrice-al tanulunk itt. Őt még kiskoromban ismertem meg.-Mondtam.
Miközben beszélgettünk kijött a pincérnő, aki nem volt több 18-nál. Kihozta a tálcát, ami rajta voltak a  kávék és a forró csokik. Harry-nek a kezébe nyomott egy kis cetlit amin rajta volt a lány telefonszáma.
4 tejszínhabos hosszú kávé-kiosztotta a fiúknak-, és 2 forró csoki.-Niall-nek szépen letette, de nekem mind hogy ha csak ledopta volna elém, majd nem hogy kilöcsent rám.
-Köszi!-Mondta Zayn.
Még beszélgettünk 1 órát, majd hazamentünk. Mikor beértem láttam hogy a fiúk nem jönnek be.
-Nekünk még elkell mennünk valahova.-Mondta Niall, majd elkezte bögdösni a fiúkat. Erre a fiúk elkeztek bólogatni, de közben értetlenül néztek Niall-ra.
-Titok?Na jó menjetek. Addig gyakorolom a járásom.-Mondtam majd felmentem a lépcsőn. Mikor beértem a szobámba azon keztem el gondolkozni hogy, át kéne vennem a cipőm egy magassarkúba, mert a telitalpos cipőben nem tudok gyakorolni. Így hát felvettem ezt:

Félóráig csak a járásomat néztem a tükörben. Majd hirtelen eszembe jutott hogy kéne találkoznom Bea-val meg Kevinnel. Felhívtam Bea-t és Kevin-t, és megbeszéltük hogy fél óra múlva találkozunk a Regent's Parknál. Felvettem ezt:

egy fekete harisnyával, és el is indultam. Nagyon meleg volt. Hiszen csak 1 hete kezdődött el a suli.A Parknál vártak. Oda futottam Bea-hoz a nyakába ugrottam és erősen szorítottam. Utána Kevin-hez is oda futottam és őt is erősen megöleltem.
-Már nagyon hiányoztatok!-Mondtam kissé nyugottaban.
-Nekünk is.-Mondták egyszerre.
-Az lenne a kérdésem, hogy lehetne e az hogy mindig együtt menjünk be a suliba. Mindig fél órával az első óra elött.-Mondtam, nézve a tekintetüket.
-Tőlem oké.-Mondta Bea.
-Oké, benne vagyok.-Mondta Kevin.
Gyorsan eltelt a délután. Elmentünk bevásárolni kajából, mert nem tudom hogy milyen modellhez illő kaja van otthon. Sokszor éreztem hogy rezeg valami a zsebemben, de nem néztem meg hogy mi, nehogy elrontsa a bevásárlást. Mikor végeztünk Bea-val egyből felhívtam azt a számot. Mikor felvették Niall hangját hallottam a telefonban.
-Hol vagy???-Kérdezte aggódóan.
-Találkoztam Bea-val és Kevin-nel a Parkban, és most itt vagyok Bea-val a bolt elött.-Mondtam.
-Miért nem szóltál hogy elmész???Halálra aggódtam magam!-Mondta üvöltve.
-Bocsánat. De nem hittem hogy érdekelni fog titeket hogy mit csinálok délután.-Mondtam.
-Mindegy! Mikor érsz haza???
-5 perc. Sietek! Puszi! -Mondtam majd letettem.
Bea-ra néztem.
-Mennem kell! De akkor holnap a suli elött! Sziaa-Mondtam, megöleltem.
Hívtam egy taxit. Mikor vissza értem bekopogtam. Niall izgatottan nyitott ajtót. Megölelt, és ezt mondta:
-Nagyon féltem. Viszont neked holnap suli, szóval szerintem gyorsan fürödj le, utána meg alvás!-Mondta, majd rámutatott a fürdőszobára.
Felmentem, letusoltam és a körém tekert törülközővel léptem be a szobámba. A szobám televolt rózsa szálakkal. Felvettem a pizsim és lerohantam.
-Nagyon aranyosak vagytok fiúk. De kinek volt ez az ötlete??-Kérdeztem vigyorogva.
-Nekem!-emelte fel a kezét Niall- Gondoltam tetszene. Hiszen ez a mondás: Rózsát a Rózsának.
-Köszönöm szépen!-Nyomtam egy puszit az arcára, majd felfutottam.
De eszembe jutott hogy a kajákat be kéne tenni a hűtőbe. Ezért gyorsan lefutottam és "be dobáltam" őket a hűtőbe. A fiúk a tv-nél ültek.
-Fiúk! -Láttam hogy nem figyelnek rám így hát oda mentem és kikapcsoltam a tv-t-Ezekhez ne gyúljatok hozzá!-mutattam rá a kajákra- Ezekben kevés szénhidrát és cukor van azért hogy megtartsam a kinézetem. Nektek viszont kell szénhidrát és cukor azért hogy jól tudjatok énekelni.-Mondtam, majd újra bekapcsoltam a tv-t.
Oké!-Kiabálták a fiúk.
Összeraktam egy salátás, sajtos, paprikás, paradicsomos szendvicset és felmentem a szobámba. Bekapcsoltam a tv-t. Épp a One Direction volt a zene csatornán. Amint meghallották a fiúk felrohantak a szobámba. Be nyitottak, és elkezték énekelni a Story Of My Life-ot. Nekem mint Directioner-nek agyon jó volt őket a szobámba hallani énekelni. Ez olyan volt mint egy álom. De amint vége volt, mindegyikük adott esti puszit az arcomra, és kimentek. Még fent voltam 5 percet, de utána elaludtam.

2.rész :3



Be szálltunk a taxiba és az elvitt minket a koncert helyszínére. Mikor oda értünk már ott voltak a fiúk. Lehetett autogramot kérni. Persze oda is siettünk. Bár magassarkúban nem futottunk. Mikor odaértünk, volt még ott 2 autogram kártya. Mindkettönknek  aláírták, és avval el is mentek onnan. Még volt egy fél óra a kezdésig. Addig nem messze a helyszintől volt egy Pláza. Gondoltuk beugrunk. Aztán észre vettük hogy mennyien jönnek így inkább maradtunk. Láttuk, bár ezt nem tudtuk a fiúkról, de n agyon izgultak. Elkezdtek beszélgetni a színpadon. Mi legelőre mentünk hogy elnefoglaják a helyünk. Mikor bejött a sikítozó lánybanda egyből lementek a színpadról a fiúk. Össze néztünk Bea-val (mert nekünk ez volt az első koncert amin voltunk) és lekezdtünk röhögni. Bea elment jégkásáért, addig egyedül voltam ott. És megláttam ahogy Niall engem néz. Pont elkaptam a tekintetét. Aztán csak azt hallottam hogy a Paul csak neki kiabál hogy: Niall! Niall! Niall figyelsz??? Egyből vissza ment a figyelme Paul-ra. Hirtelen megpillantottam a mellettem lévő Bea-t.
-Még mindig Harry a kedvencem <3 .
-Nekem még mindig nincs kedvencem... Túl aranyosak ahhoz hogy választani tudjak közülük.
Amint ezt kimondtam, rám nézett egy egykorú lány.
-Én sem tudok választani. Túl aranyosak. Ja bocsi be sem mutatkoztam. Rose vagyok.
-Szia. Ezek szerint egyet értünk. Én Elena, ő pedig a legjobb barátnőm Bea. Ez az első koncertünk.
-Én nekem minimum az ötödik. Mindig hamar érkeztem. Csak most már mindenkinek megvan az autogramja. Én sajnos egyedül jöttem most mert a barátnőm Lizzy nem ért rá. pedig mi is nagyon nagy fanok vagyuk.
Hirtelen meghallottam ahogy mindenki elkezd sikítani. Persze hogy sikítottak hiszen feljöttek a színpadra a fiúk.
-Sziasztok! Köszönjük hogy ennyien eljöttetek minket megnézni. Hát akkor kezdjük is!-Mondta Liam.
Elkezdték elénekelni a Story Of My Life-ot. Gyönyörű volt. Újra csak azt vettem észre hogy Niall engem bámul. Jó mondjuk volt is mit bámulnia hiszen bőröndök sorakoztak mellettem. Elénekelték az összes számot a Midnight Memories albumról. Mikór végeztek Harry megkérdezte hogy még valamit akarunk-e hogy elénekeljünk.
-What Makes You Beautiful!!!- Kiabálták a Directionerek.
El is énekelték. Mikor vége volt a koncertnek, mindenki ment ki a sötétbe. De mi ugye maradtunk mert megkellet beszélnünk hogy hol is fogok lakni.
-De most tényleg. Hova tudok menni??? Nálad még egyszer nem alszom mert egyikünknek sem volt kényelmes. És így lehetetlen koncentrálni.-Mondtam.
-Jó de akkor hova fogsz költözni??? Nem aludhatsz kint az utcán! Nincs annyi pénzed hogy kivegyél egy szobát a hotelban???-Kérdezte kicsit izgatottan.
-Nincs. Csak 100 fontom van. Abból meg csak kajákat lehet venni.
Mikor mondani akart volna valamit Bea, valaki megszólalt mögöttem.
-Nem tudsz hova költözni???-Kérdezte, az ismerős hang.
Megfordultam és Niall-al találtam szembe magam.
-Niall? Miért nem vagy a fiúkkal??-Kérdeztem.
-Mert minden directioner egy királynő! És a királynők nem élhetek az utcán. Fel tudok ajánlani egy lakást, de abba nem egyedül fogsz laki...
-Aranyos vagy Niall. Egy kérdésem lenne. Ha elfogadnám az ajánlatodat akkor kivel laknák???-Kérdeztem.
-Nem kivel, hanem kikkel. Hát velünk! A One Direction-nal! Persze ha nincs ellenedre.-Mondta kicsit félénken.
-Nekem nincs, de szerintem nem lenne jó a hírneveteknek, ha egy rajongóval laknátok.
-Ki mondta hogy bárkinek is kel róla tudnia??? Meg egy ilyen gyönyörű lány, nem árthat nekünk.-Mondta.
-Köszi. De a fiúknak már szóltál???
-Még nem de gyere és kérdezzük meg őket!
Ezzel megfogta a kezem és el húzott a fiúkhoz. A fiúk éppen Paul-al beszélgettek, mikor hirtelen rám néztek.
-Itt is vagyok. -Mondta Niall.
-Niall! Ez itt ki??- Kérdezte Paul, kérdően nézve rám.
-Ő itt Palvin Barbara.-mondta niall.
-És miért hoztad ide???
-Mert ezentúl nálunk fog lakni!- Mondta ki hősiesen Niall.
-Mi??? Már mint ne érdsd fére gyönyörű vagy, de Niall! Gyűlés MOST!-Mondta Paul.
Azzal elmentek a búsz mögé.
-Niall! Te hogy képzeled hogy bárki nálunk lakhat.-Ordibál vele Paul.
-Ha nem fogadjuk be akkor az utcán fog lakni.
-De rondhatja a hírneveteket. Csak akkor lakhat nálatok Barbara hogyha valaki jár vele.-mondta paul higgadtaban.
-Oké. De kicsit össze kel ismerkednünk szóval kell pár hét. Addig is nem lakhat az utcán.- Mondta Niall.
-Ő az enyém lesz!-Mondta Harry.
-Oké fiúk ne kezdjetek el már megint veszekedni egy lányon! Nálatok lakhat 1 hónapig. De hogy ha utána senki se jár vele. Akkor kirugom, mert rosz fényt vethet rátok.-Mondta Paul.
-Oké na akkor megyek és közlöm vele a jó hírt.-Mondta Niall és már szalat is.
Niall körül nézett hogy van-e itt valaki. Meglátott engem, ahogy ülök a lépcsőn.
-Na döntöttünk!
-És??? Mi történt?-kérdeztem
-Nálunk lakhatsz!-Mondta Niall nyugottan.
-Tényleg???-Kérdeztem. Megöleltem.
-Igen.-Mondta miközben öleltem.
Hirtelen észre vettem hogy a fiúk, ott állak a színpadon és minket néznek.
Bea is megölelte Niall-t és a fülébe suttogta hogy KÖSZÖNÖM.
-Nagyon szép drámai pillanat, de menünk kell. Fiúk segítsetek Barbarának a bőröndjeit cipelni!-Mondta Paul.
Elköszöntem Beatól és beszálltam a buszba. Nagyon izgatott voltam hiszen az 1D-vel fogok lakni! Ez minden Directioner álma. De lehet hogy Perrie, Elenor és Sophia nem fog nekem örülni. Lehet hogy a fiúknak is csak púp leszek a hátán. És milyen lesz a szobám? Én fogok mostantól lenni a háziasszony? Én is elmegyek majd az összes koncertre? Együtt fogunk vacsorázni?... Ezernyi kérdés mászkált a fejemben. Féltem mindegyiket feltenni így hát csak egyet teszek fel:
-Hol fogok aludni?-Kérdeztem.
-Van egy vendég szobánk amit eddig csak egyszer használtuk. Amikor Paul-nak nemvolt hol aludnia.
-Értem. Nem is tudtam hogy nektek van állandó házatok.-Mondtam.
-Nem rég vettük. Hisz  mikor nincs koncert, akkor van pihenés.-Mondta Liam.
5 perc múlva meg is érkeztünk. Egy gyönyörű ház volt. Nem feltűnő, de gyönyörű. Fehér volt az egész. És tele volt grafitizve belüről.
-Zayn gondolom ezek a te műalkotásaid.-Mondtam mosolyogva.
-Persze, hát ki másé (: .
-Nem örülök ezeknek a műveknek.-Kiabált Paul Zayn-re.
Mikor beértünk megláttam a szobámat. Gyönyörű votl!